Óvodában, iskolában, edzésen, kiképzéseken gyakran hangzik el a fenti nógatás, vagy utasítás. Az éppen műveltnél nagyobb intenzitású munkavégzésre ösztönöznek vele. Érdemes ezt az élet más területeire is áttenni! Ahhoz, hogy a lehető legtovább az élet által megkívánt kondícióban maradhassunk, érdemes sokat mozogni.

A XX. Század vége és a XXI. Század látszólag sokat tett és tesz az egyén lelki és testi állapotának megfelelő szinten tartása érdekében. Új és új divatok, a média által sulykolt magatartásformák, szokások születnek. Azt már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy aztán ugyanolyan gyorsasággal el is tűnnek! Egy dologban azonban közös tőről fakadnak: mindig kiválasztják az emberi élet egy szeletét, és arra helyezik a hangsúlyt. Egymást követik a "tuti", az egyetlen, a leghatékonyabb módszerek, elvek. Egyik sem része valamilyen rendszernek, szellemiségnek, hacsak a fogyasztás nemzetközi ideológiáját nem tekintjük annak. Pedig annak kell venni, hiszen e módszerek önmagukban, mások elé helyezve nem lehetnek eredményesek. Sajnos, sok esetben még kártékonnyá is válhatnak, hiszen helyettesíteni próbálnak velük más, szintén fontos, vagy fontosabb részeket. Vegetariánizmus, egészséges táplálkozás, szusi, kínai konyha, testépítés, szolárium, vitamintabletták, arc és testápoló krémek, és még hosszan sorolhatnánk azokat az anyagokat, szolgáltatásokat, amelyektől állítólag egészségesek és örökké fiatalok maradunk. Pedig az egészből valamit kiragadni, azt a többi összetevő fölé, elé helyezni egészségtelen és életidegen szellemiség.

Az élet állandó mozgásban van. Minden létforma ugyanezt teszi. A szellemet, lelket körülvevő anyag csupán arra szolgál, hogy az a vágyait, elképzeléseit végrehajthassa. Láb azért kell, hogy a lélek A pontból B-be juthasson. A belső szervek azért, hogy a végtagok működtetése biztosítva legyen. A vér és az energia pedig az üzemanyag szerepét tölti be. A mozgás tehát maga az élet! Amíg mozgunk, addig élünk, és fordítva is tudomásul kell venni. Ennem mértéke tehát döntően befolyásolja létünket, állapotunkat.

A "civilizáció", a gépesítés és az automatizáció az ember alapvető mozgási szükségletei ellen hatnak. Nagy tömegek élnek munka és tevékenység nélkül. Hatalmas embertömegek tömörülnek nagyvárosokba, ahol csak minimális mozgásra van szükségük, lehetőségük. Autó, tömegközlekedés, repülőgépek, vonatok, hajók veszik el a láb (és vele együtt a kiszolgáló rendszerek) munkáját. A fizikai megterhelést gépekre hárítjuk, az ember egy széken ülve vezényli őket. Vannak a teljes munkaidőben ülésre kárhoztató munkavégzések. De még ahol ez nem is igaz, ott is évről évre növekszik a mozgás nélküli idő hányada.

A mozgást megfelelő hatékonysággal semmi sem képes pótolni. Krém, tabletta, étrend nem mozgathatja meg a szervezetet. Ez csupán az egyik oldala a bajnak! A másik, hogy a mozgás elmaradása betegségeket, elváltozásokat, deformálódásokat okoz, hiszen természetellenes állapotnak minősíthető. Olyan, mint amikor egyik lábunkkal baj van, ezért azt kímélendő, inkább a másikra nehezedve járunk. Nem is sok idő után aztán azt vesszük észre, hogy az addig egészséges elkezd jobban fájni, mint a beteg. Azért, mert olyan terheket rakunk rá, amelyek folyamatos elviselésére nincs felkészülve. Abnormálisan működtettük és ő erre üzemzavarral válaszolt. Hát valahogy így kell elképzelni a test anyagait is! Ha nincs meg a természetes igénybevétel, ha a normálistól eltérő módon vesszük (illetve nem vesszük!) igénybe, bizony elváltozásokkal, betegségekkel reagál.

Mind többek szenvednek mozgáshiány által keltett bajokban. Több generáció is felnőtt azok közül, akik már beleszülettek a "civilizált", fogyasztói társadalomba. Abba, amelyben önmagunk terhelését önnön akaratunkból adjuk át gépeknek, automatáknak. Ébrenléti állapotunk döntő többségében pedig valamilyen ülőalkalmatosságba süllyedve élünk. Ebben csupán egy problémával kell szembesülnünk: Az ember testét nem ülő helyzetre tervezte a természet!

Mint minden gerincesnek, nekünk is legfontosabb alkotó elemünk a GERINCOSZLOP. Nem véletlen, hogy az élet rendjébe is ez alapján kerültünk besorolásra. A gerinc és a hozzá csatlakozó csontozat teherviselése álló és járó üzemmódban a legoptimálisabb. A terhelés egyenletesen oszlik meg, a támasztás a talpakon keresztül történik. Egy vállon cipelt súly például az alátámasztási ponttól lefelé arányosan terhel minden egymás alatt elhelyezkedő részt. A teher eloszlik a teljes alátámasztó rendszeren. Mi a helyzet ülő üzemmódban?

Az ember leginkább két féle ülőalkalmatosságot gyárt: egyenes és hátra dőlő ülőfelületűeket. Kis számban kaphatók a térdelést és az ülést kombináló szerkezetek is, de ezek ismertsége és az irántuk megnyilvánuló vásárlási kedv szinte elenyésző. Hogyan oszlik el teher a colostokként behajtott csontozaton? Maradjunk a vállra vett teher példájánál! A súly eloszlása a medencéig lehetséges, hiszen a lábak csontjai már eltérő irányban helyezkednek el. Az alsó láb csontozatára még ennyi sem hat, hiszen egy újabb 90 fokos töréssel kapcsolódik a láb felső részéhez. A teher egésze a felsőtestre, a gerincre nehezedik. Amikor nincs külön terhelés, a felsőtest súlyának nagy része akkor is a medencére nehezedik. És ez csupán a baj egyik része. A vér és az energiák áramlása szintén a felegyenesedett üzemmódhoz van tervezve. A súly aránytalan eloszlása a normálistól eltérő energia felvételt igényel. A test tehát már nem a megszokott és normális arányban igényel vért és energiát, hanem folyamatosan attól eltérően. Ez egy idő után felborítja a vér és az energia áramlási rendszerét. Amikor pedig valahol tartósan a normálistól eltérő helyzet alakul ki, ott ez okként fog megjelenni. Az ok pedig okozatokat kelt. A baj tehát újabb, a szervezet teljesen más, váratlan helyén okoz elváltozást.

Gépjárművezetők, tanárok, orvosok, adminisztrátorok, számítógéppel dolgozók, és még hosszan sorolhatnánk a munkaidejük egészében, vagy annak nagy részében ülve élőket. Először "csak" nyak és gerincfájdalmak, majd végtagi problémák, aztán pedig a legváltozatosabb lelki és belső szervi elváltozások. Ez vár rájuk, illetve emberek tízmilliói már ma is ilyenekkel élnek együtt. Még akkor is, ha szorgalmasan krémezik ráncaikat, testüket, szoláriumoznak, szusit esznek, és naponta bekapják az ajánlott vitamingolyócskát. Sajnos pont a leglényegesebbet nem teszik, tehetik: nem, vagy nem eleget mozognak!

A mozgás és az izzadás a szervezet első és legfontosabb védekezése, ez az ember természetes üzemmódja. A nyak és a gerincoszlop apró részeinek mozgásban tartása életbevágóan fontos. A mozgás következtében előálló izzadás pedig a méregtelenítés természetes módja. Amikor nem ülve dolgozunk, feleslegessé tesszük a fizetős izzadást. Nem kell squash, tenisz, meg más egyéb pótlék. A naponta 25-30 percig végzett és izzadást eredményező bármilyen terhelés képes természetes rendjén tartani a szervezetet. Az izzadás szervezetünk természetes méregtelenítése. Amennyiben ez nem történik meg, akkor, az egyébként gond nélkül kiürülő salakanyagok, a szervezet különböző zugaiban lerakódva mind nagyobb problémák okozóivá válnak. A mozgás tehát nem csupán a részek mozgásban tartásáról, a gátak kialakulásának megakadályozásáról, hanem öntisztulásról is szól.

Aki ülő foglalkozást végez, 1-2 óránként szánjon magára 10 percet. Nem kell más, csak némi gimnasztika, helybennfutás, fekvőtámasz, vagy bármi más, amivel felrázhatja elgémberedett rendszereit. Hogy ezt megtegye, ahhoz akarat, elszánás szükséges, és rövid időn belül a nap elválaszthatatlan részévé válik.

Évtizedeken keresztül a fehér ember gúnyolódásának tárgyát képezte az ázsiai, távol-keleti népeknél látott magatartás, amelyben a szalagtermelésben dolgozók tornáztak. Az amerikaiak és az európaiak már évtizedekkel előbb bevezették a futószalagokat, de elsőként az ázsiaiak gondoltak a mellette állók, ülők állapotára. Rájöttek, hogy még a termelés szempontjából sem mindegy, hogy milyen lelki és fizikális állapotban van a dolgozó. Azt is észlelték, hogy az idő múlásával csökken a koncentráló képesség, romlik a hatékonyság, megnövekszik a hibaszázalék. Az óránként végzett 5 perces torna egy újabb órára regenerálta a testet és a lelket. A kieső őt percet pedig pótolta a frissen tartott vér és energiaáramlás által végzett jobb és koncentráltabb munkavégzés.

Aki fontosnak tartja saját egészségét, és szeretné azt a körülményekhez képest is a legtovább jó állapotban megőrizni, legnagyobb figyelmét a mozgásra fordítsa. Nem kell ehhez drága sportfelszerelés, pályabérlet, tornaterem, izomnövelő szerek, sem edzésterv! Az izzadást eredményező mozgás ősidők óta sajátunk, lelkünk képes előállítani a motivációt, a test pedig bárhol és bármikor képes önmaga elfárasztására. Nem hiszik? Kezdjenek el, mondjuk az ágyból kikelve 10 percig egy helyben futni! Majd meglátják, bárhol meg lehet izzadni.