A természetben minőségi ugrásokat jelentő szerveződési szinteket figyelhetünk meg. Az élettelen és az élő anyag ugyanazokból az atomokból épül fel, de az élet megjelenése minőségi előrelépés. A növényekhez képest az állati létforma szintén fejlődés. A fejlettebb állatok már rendelkeznek egyéniséggel, de a személyiségével járó öntudata csak az embernek van.

részletek>

A lét akkor nyer értelmet, ha felelősség kíséri. Élete során mindenkinek döntések sorát kell hoznia. Felelős döntéseket azonban csak érett elme, felnőtt lélek tud hozni. Az értelmes lét felelősséggel jár magunk és környezetünk iránt. A magányos ember csak magáról dönt, ezért döntései szubjektívabbak, szélsőségesebbek mind anyagi, mint pszichológiai értelemben, mint a társas létben élőké.

részletek>

Az élet célja a boldogság kiterjesztése, és a fejlődés az a folyamat, amelyen keresztül ez a cél beteljesül. Az élet természetes módon kezdetét veszi, fejlődik, és a boldogság kiterjed. A boldogság kiterjedése maga után vonja az intelligencia, az erő, a kreativitás, valamint minden olyan dolog növekedését és kiterjedését, ami az életben fontosnak tekinthető.
részletek>

Az ember, ha versenyeznie kellene az őt körülvevő világ más élőlényeivel, minden versenyszámban vereséget szenvedne. Az állatvilág fajai külön - külön minden küzdelemben legyőznék. Persze, mindenhol más lenne a győztes!

részletek>

Az embert tudata vezérli, nem létezhet hajtóerők, célok nélkül. Előbb-utóbb mindenkiben felmerül: mi végre vagyok itt a Földön? Honnan jöttem? Hová megyek? Mi a dolgom? Ezek a Krisztusi kérdések kinél hamarabb, kinél később, de jellemzően 33-35 éves kor körül merülnek fel.

 

részletek>

Aki megszületik, annak meg is kell halnia, de nem mindegy hogy mikor és hogyan. Aki nem hal meg fiatalon, az menthetetlenül megöregszik. Az öregedést viszont nagyon befolyásolja az elmúláshoz vezető út, és a halál megélésének szellemisége.

részletek>